A jelnyelvről (1. rész.)

Írta: Viki on . Beküldve: Hírek, érdekességek

Hallássérültként már régóta szerettem volna elsajátítani a jelnyelvet, és ez most az Együtt Egymásért Kelet-Magyarországon Egyesület segítségének köszönhetően sikerült. Örömömre szolgál, hogy egyesületi és klubtag lehetek.

Mostantól heti rendszerességgel fogok megosztani Veletek híreket és érdekességeket a jelnyelvvel kapcsolatosan.

Úgy gondoltam, kezdjük az elején. Fogadjátok és olvassátok szeretettel A jelnyelvről szóló bejegyzésem 1. részét.

A jelnyelvet az 1960-as évek óta a szakemberek már önálló nyelvként kezelik. A 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról a magyar jelnyelvet a hivatalos nyelv szintjére emelte Magyarországon, ami szerintem nagy előrelépés, és remélem, hamarosan nagyobb teret fog meghódítani eme csodálatos nyelv- 

Bizonyított, hogy a jelnyelvnek is van egy sajátos hangtana, alaktana és mondattana / ezt én is bizonyítom :) /. Általában az adott nyelv nyelvtani sajátosságai jellemzik a jelnyelvet. Szókincse pontos nyelvtani szabályok szerint rendeződik, így annak nyelvjárásai is lehetnek. Tanulásának nehézségei összemérhetők a hangzó nyelvekével. És emberfüggő is... Én nagyon jól tudok vizuálisan tanulni, melynek köszönhetően 9 hónap alatt megcsináltam az alapfokú és középfokú jelnyelv tanfolyamot is.

Téves feltételezés, hogy a jelnyelv nemzetközi. Valójában minden országnak van egy sajátos jelnyelve, amelyet elsősorban a siketek használnak. Tehát a siketek nem ugyanazt a jelnyelvet használják Németországban, mint mondjuk Magyarországon. Igaz, hogy vannak hasonló jelek egyes jelnyelvekben.

Egy másik tévhit szerint a jelnyelv a gesztusok természeténél fogva lassabb, mint a beszéd. A kézmozgás ugyan valóban lassabb, mint az artikulációs mozgás, de a minden szinten jelen lévő egyidejűségnek köszönhetően a jelelés és a beszéd tempója közel azonos, nem ritka eset az sem, hogy a jelelés gyorsabb.

A jelelésnek természetesen vannak szabályai:

  • törekedni kell a jel pontos kivitelezésére,
  • fontos a gesztikuláció, mimika és testtartás.

Szokás, hogy a jelelők a jobb megértés érdekében néma artikulációval - ami nekem eleinte nem ment - kísérik jelelésüket. Ennek szabályai:

  • a megszokottnál lassabb beszédtempóra van szükség,
  • vigyázni kell, nehogy a túlartikulálás hibájába essünk,
  • mindig a jelelést kísérő beszédről lehet csak szó.

A jelnyelv éppen olyan verbális kommunikációs eszköz, mint a hangzó nyelv. Ezért használata nem nevezhető mutogatásnak: egy önálló nyelvről van szó. Nem „mutogatunk”, hanem jelelünk! És ez fontos!

Egyes elméletek szerint a jelnyelveknek az emberi nyelv kialakulásában is szerepük volt. Ezek szerint az első nyelvek jelnyelvek voltak. Az elmélet felveti azt a kérdést, hogy hogyan tért át az ember a beszédre.

Folyt. köv.

UK betting sites, view information for Sign Up Bonuses at bookmakers